Csiholj tüzet! Apró gallyakból, száraz füvekből, egy derengő álomképből, egy megsejtésből, egy régi vágyat kísérő sóhajból. Aztán szítsd fel a lángot! Égjen! Perzseljen! Fújd bele az őserőt, amit eddig megzaboláztál, az igaz hangot, ami felszakad a torkodból! Dobd rá önbéklyódat, halogatásaid, lelked kísérteteit! Nézd a lángok hogy emésztik fel aminek már nincs helye benned, és hogy hívják életre az újat! Most pedig táncolj! Táncolj máglyád fényénél Tűz Asszonya! Ez a Te varázslatod!
Fonóasszony
